:: Névadónk<< vissza a főoldalra
A kollégium névadója: Herman Ottó (1835-1914)
Herman
Ottó 1835. június 28-án született a Zólyom megyei Breznóbányán (ma Szlovákia,
Brezno). Ez a pontos adat, ugyanis több századeleji lexikon azt írja, hogy
június 26-án, és a Borsod megyei Alsóhámorban született, ám ez a változat
valószínűleg Herman Ottó csínye volt.
Megengedhette magának, hiszen mint Péter László írja róla: „Csodálatos termékenységű lángelme volt, a múlt század legnagyobb polihisztorainak egyike. Ma, a végtelenségig szakosodott tudományágak korában már elképzelhetetlen, hogyan alkothatott ez a pátriárkakort megért, lakatosinasból lett tudós nem akármilyen, hanem alapműveket olyan egymástól távol eső tudományterületeken, mint a pákászat, madártan, halászat, pásztorélet.” A lexikonok is több foglalkozást említenek: néprajzkutató, természettudós és politikus, a magyar nép anyagi kultúrájának első tudományos igényű vizsgálója. Ráadásul ő teremtette meg — saját gyűjtésével — a Magyar Néprajzi Múzeum halászati anyagának alapjait, ő hozta lére 1893-ban a Magyar Ornitológiai Központot, és az elsők közt szorgalmazta Magyarországon (Miskolc környéki feltárásaival) az antropológiai és az ősrégészeti kutatásokat.
Jelentős volt tudománynépszerűsítő tevékenysége is. A nagy polihisztort életében 16 bel- és külföldi tudományos társaság választotta rendes, illetve tiszteletbeli tagjává, a Magyar Utazók Lexikona pedig Észak-Norvégia utazójaként tartja számon. Már ez is elég lenne több élet kitöltésére, de még nincs vége! Sovány múzeumi fizetését ugyanis már pályájának elején, Kolozsvárott újságírással egészítette ki: színházkritikától vezércikkig mindent írt. Később is, egész életén át cikkezett napilapokban, folyóiratokban, a tudomány dolgairól éppúgy, mint a közélet idoszerű kérdéseiről. Könyveit, cikkeit maga látta el rajzaival, illusztrációval. Hihetetlen energiájú és munkabírású ember volt, de akkor is felmerül a kérdés: hogy illeszkedik ebbe a szédületes életútba Szeged városa?
Egyszerű a válasz: meghalt Kállay Ödön, a szegedi második választókerület képviselője, Kossuth Lajos pedig Herman Ottót ajánlotta az alsóvárosiaknak. Életrajzírója, Lambrecht Kálmán meséli, hogy amikor a szegediek küldöttsége megjelent Pesten Herman Ottónál, hogy menne velük programbeszédét megtartani, Herman — nála nem szokatlan pénzszűkében lévén — elment barátjához, Szily Kálmánhoz, s elpanaszolta neki, hogy nincs egy fityingje sem, hogy menjen le így kortesútra. Szily adott neki kölcsön 35 forintot. „Amikor Herman Szegedről a mandátummal a zsebében visszakerült — még tizenhét forintot visszahozott belőle. Azóta se került a parlamentbe ilyen tiszta mandátum.”
Ezzel kezdődött Herman Ottó parlamenti szereplése Szeged képviseletében, és tartott nyolc éven át, 1887. június 17-ig.
De mit is csinált Herman a magyar Parlamentben? Felszólalt a nemzetiségi kérdésben, a zsidókérdésben, de szorgalmazta a homoki szőlőtermelést is a filoxéra miatt. Ezenkívül a kultúra minden területével foglalkozott: sürgette a mezőgazdasági szakoktatást az Alföldön, bírálta a Magyar Tudományos Akadémia és az egyetemek munkáját. 1886- ban a pesti jogi karról megállapította, hogy öt egyetemi tanár még sosem írt tudományos értekezést, kettő pedig még csak hírlapi cikkecskét sem. Követelte is, hogy az egyetemi tanári kinevezésnek a tudományos értekezések színvonala, tartalmi értéke legyen a feltétele. És végül Herman Ottó nagyon sokszor foglalt állást az egyetem Szegedre való telepítésének ügyében.
Mint képviselő, gyakran megfordult Szegeden. Megtartotta szokásos pünkösdi választói beszámolóját, járt Tápén megnézni a gyékényfonást. Képviselőválasztási veresége után sem szakadt meg a kapcsolata Szegeddel: 1894-ben például részt vett itt népgyűlésen, színházi előadáson, lakomán. 1895-ben (ekkor már hatvan éves) kétszer is megfordult Szegeden: Madarász Viktorral, a Nemzeti Múzeum madártani osztályának munkatársával jött ide néprajzi gyűjtésre, majd júliusban egyedül jött vissza. Rengeteg tanyai specialitást vásárolt össze: tarhonyáskavaró-kanalat, rühelőtartót, botokat, bicskákat, kampósszögeket. Közben levelezett Tömörkény Istvánnal a pásztorélet dolgában, majd 1899-ben szintén kétszer jött Szegedre. Augusztus 20- án ünnepelte negyedszázados fennállását az alsóvárosi népkör, erre hívták meg. Itt az esti banketten beszédet is mondott: visszavonult, úgymond, a politikától, s életének utolsó éveit a magyarság űsi foglalkozásainak kutatására szenteli.
Két hét múlva újra Szegeden járt, az országos kiállítást nézte meg, de az nem igazán nyújtott számára újat, így inkább kiment Pálfy Antal gazda tanyájára, ott töltötte az éjszakát, s közben szorgalmasan jegyzetelt.
Utolsó szegedi látogatására 1904. november 20-án került sor: „Egyetem és nemzeti szellem” címmel tartott előadást a Dugonics Társaság fölolvasóülésén a városháza közgyulési termében.
Herman Ottó 1914. december 27-én hunyt el Budapesten. Hamvait a Kerepesi temetőből 1965-ben áthelyezték Miskolc-Felsőhámor temetőjébe, édesapja mellé. Miskolcon szobra, a Szeleta-barlangban emléktáblája van, ezenkívül neveztek el róla múzeumot, emlékházat, emlékparkot, utcát, gimnáziumot, barlangot, kőfülkét és egykoron a szentléleki turistaházat is. Szegeden a róla elnevezett horgászegyesület őrzi emlékét, valamint a Dóm tér déli részén megtaláljuk Székely Károly által alkotott domborművét is.
Barna Béla
2024. április 27. Szombat
Zita, Mariann
napja
